Július közepe óta figyelem a bokrokat. Mikor kiköltöztünk már izgatott voltam, hiszen hat alaposan termő, és kettő kissebb bodzánk van. A virágzásról lekéstem, de így bőven lett bogyónk. 

Bodzabogyó különleges termés. Nyersen mérgező (gyerekeknél hányást, felnőtteknél hányingert, hasmenést okoz), hőkezelve azonban nagyon finom, fűszeres, enyhén szilvás íze van. Gyűjteni egyszerű, hiszen úton, útfélen találkozhatunk vele, de csak forgalomtól messze szedjünk, és ollóval, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a fában.

Feldolgozásnál ügyeljünk rá, hogy a bodzabogyó hihetetlen erős festékanyaggal rendelkezik. Gumikesztyűben dolgozzunk, ha nem akarunk kék körmöket. Csak az érett, fekete, lédús szemeket használjuk, ezeket könnyedén le lehet görgetni a szárról.

A megmaradt szárakat, zöld szemeket, ha tehetjük, a fa közelében szórjuk el.

Gyűjtésnél nagyon figyeljünk! Csak a fekete bodza (sambucus nigra) fogyaszthatő, a gyalogbodza (sambus ebulus) fokozottan mérgező! Az utóbbi alig derékig nő, bogyói elhelyezkedése más, míg a fekete bodza szinte fának képes megnőni, bogyói úgy helyezkednek el akár a virágok.

Az apró fekete bogyók nem csak finomak, hanem jótékony hatásait is ismerték régebben. 

A bodzát „jótevő fának” is hívják, mert minden egyes része hasznos az ember számára, a népi gyógyászat szerint felér egy patika erejével. A bodzavirág teája meghűlés esetén izzasztó, vízhajtó hatású. Már a múlt században felfedezték köhögéscsillapító hatását, s Erdélyben ma is gyógyszerként használják. A bodzabogyóból készítenek gyógylekvárt, amelyet meghűléskor erősítőként, izzasztóként használnak. A termések enyhe hashajtó és vizelethajtó hatásúak. Reumatikus panaszoknál is alkalmazzák. A népi gyógyászatban kérgéből féregűző teát főztek. A bodzatermés enyhe hashajtó hatású.

Régi időben is ismerték ezt a finomságot, még Móra Ferenc is írt róla

Egy-két mag ha kikel is a fa tövében, de meg nem nevelkedik. Bodza anyó elfogja előlük a napot, és elveszi az ennivalót. Mit tesz most a ravasz bodza, hogy dominiumhoz juttassa magzatjait? Hát bizony fuvarral szállíttatja el őket hetedhét fa ellen.

Fuvarosnak a verebet szerzi meg, ezt a világ szemtelenjét, aki mindig ott lebzsel, ahol embert érez. Szólni ugyan nem tud hozzá a bodza, de az anyai szeretet találékony. Fekete bogyóba bújtatja a magjait, s hogy még szembetűnőbbek legyenek, vérpiros pólyakötő kocsánkákon lógatja őket. Mégpedig sokat együtt, fürtöstől, hogy már messziről szemet szúrhassanak a verébnek. dominium – birtok.

– Itt vagyunk, kövérek vagyunk, édesek vagyunk, ide gyere csak! A veréb szót fogad, és szemelget az istenterítette asztalon:

– Csip-csup – mondogatja afféle elégedettséggel, amilyennel az ember a hústalan napi ebédet dicséri.

Csip-csup szemecskékkel töltözni is jobb, mint éhen kódorogni. Hirtelen egy ajtó csapódik valahol. Vércse vijjog a magasban, vagy macska ugrik le a góré tetejéről. Surr – a veréb fölrebben, és suta szárnyaival bevágódik az erdőbe. Nem éppen messze, mert a nagy utazásnak nem barátja, de olyan sietve, hogy a borravalót csak röptében petyegteti el, és a száját se ér rá megtörölni, egész az akácfáig. Ott azonban az az első dolga, hogy a csőrét, amelyben megtapadt egy-két ragadós bodzamag, hozzádörzsöli az ághoz.

Fűszeres szilvás bodzabogyó leves

Hozzávalók

• 250g bodzabogyó tisztítva (csak az érett fekete bogyó)
• fél liter víz
• 50g cukor
• 6 db szilva, 2db negyedelve, többi apróra vágva
• 2 db alma negyedelve
• fél tk fahéj és szegfűszeg
• 1tk valódi (!) vanillia
• 1 ek citromhéj és lé

Elkészítés

• Bodzabogyót megtisztítás után feltesszük a vízzel. Mikor felforrt levesszük a tüzet közepesre, és hagyjuk egy fél órát rotyogni, amíg a víz szinte bor színű lesz
• Gézzel kibélelünk egy szitát és ezen átszűrjük a bogyókat, a gézt alaposan kinyomkodjuk
• Így kapott levet feltesszük, beledobjuk a negyedelt gyümölcsöket és addig főzzük amíg szét nem esnek, majd az egészet turmixoljuk
• Utolsónak ízesítjük az egészet (fűszerek, cukor, citrom). Ízlés szerint kókusz habbal tálaljuk.