Van úgy, hogy nem is tudod mit akarsz főzni, csak elmész vásárolni, és ott megvillan valami. Ma így volt velem. Tegnap főztem egy isteni levest, így adta magát, hogy második fogás kell. Mindig felváltva készítem őket. Tésztát a napokban annyit ettem, mint egy olasz. Szóval arra sem vágytam.

A boltban azonban megláttam a káposztákat, és egyből eszembe jutott a múlthéten látott egyik poszt: káposzta steak. Akkor is izgatott a dolog, de elhesegettem. Egy emberre csinálni nagyon sok, ma pedig úgy is vendéget vártam. Tökéletes. Ahogy a Steak íze körvonalazódott a fejemben, a köret is kialakult. Steiner Kristóf könyvében láttam egy tabulé receptet. Nem pont arra vágytam, de nagyon tetszett, hogy az édeset keveri a sóssal. Ezek után egyértelmű volt a menü.

Káposzta Steak

Egy kis fej káposzta külső leveleit leszedegetem, majd ujjnyi vastagra szeletelem, és sütőpapirral bélelt tepsibe fektetem. Meglocsolom olívaolajjal, és hagyom, hogy a rétegek közé csepeghessen. Dobálok rá még fahéjat, borókabogyót, kakukkfüvet. Sózom, frissen őrölt borssal hintem és a sütőbe tolom. Akkor van kész, mikor a káposzta vastag része is puha.

Vörös áfonyás Tabulé

Egy edénybe személyenként 3 evőkanál apró szemű kuszkuszt teszünk. Sóval, borssal, chilivel fűszerezzük és leöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Lefedve félretesszük 5 percre.Amíg a kuszkusz megszívja magát felaprítunk egy maréknyi zöld fűszert. Nálam ez most kakukkfű, oregánó, bazsalikom, és kicsivel több menta volt. Tökmagot, napraforgómagot, vörös áfonyát és goji bogyót dobtam bele, végül a kész kuszkusszal összekeverem.

Az egészhez egy "mézes" mustáros öntetet készítettem. 2 kis gerezd fokhagymát felaprítottam, hozzákevertem 4 kávéskanál mustárt, 2 evőkanál olíva olajat, ugyan ennyi vizet ,2 teáskanál balzsamecetet. Kevés sóval és borssal beállítjuk az ízeket.
Öntöttem a tabuléra és a káposztára is bőven.

Telefon cseng. A barátnőm az. Egész napi fáradság és nyűg eltűnik, előveszem a legszebb énem. Bármi is történt eddig, nem tehet róla. Azért hív, hogy felkészítsen. Anyós jelölttel meglátogatnak. Pár perces beszélgetés. Ő és anyós jelölt 20 perc és itt van. Valami desszertet, vendégvárót kell elé tennem. Enni van, a tegnapi tésztából akad bőven. Mákos guba nálam alsó hangon is 40 perc, nem jó. Muffin? Nincs itthon olaj, nem jó. Legyen madártej. Nézem a hűtőt. Van pár elhalálozás szélén álló eper. Anyós szereti az erős ízeket. 20 perc, elkészülök. Kitálalva. Ajtó cseng. Ruha elsimít. Ezt is túléljük.

Vegán madártej, fűszeres, chilis epres szósszal. Házilag. Mellé epres limonádé volt, mentával.

Magamnak pedig bontok egy üveg bort.

Elején leszögezném, hogy nálunk kemény krém (krém, és nem híg krém :D) és puha hab volt a divat. Ez is így készült. Igény szerint az alapot lehet hígítani pluszban, a habot tovább verni.

Madártej

Hozzávalók

• 700ml tej
• 4 evőkanál cukor vagy 3 datolya
• 1 konzerv csicseriborsó leve
• 1 zacskó vaníliás puding, csipet kurkumával
• 1 csipet fekete só, vagy kettő csipet sima só
• 3 evőkanál porcukor
• 1 kávéskanál ecet vagy citromlé

Elkészítés

• Elkezdjük leszűrni a csicseriborsótt.
• Kell 7dl tej, egy zacskó puding, nálunk 4ek cukor (fene az édes szánkat Ez lehet ám datolya szét turmixolva is, de akkor egy szűrőn passzírozzuk át), csipet só és egy fél kiskanál kurkuma.
• Tejet - amiből lecsípünk egy fél dl-t - cukorral feldobjuk melegedni.
• A lecsípet fehér nedűbe beledobjuk a pudingot és kurkumát. Elhabarjuk csomómentesre.
• Csicseriborsó levét feldobjuk verődni.
• Közben a tej olyan meleggé válik, mint a sivatag és már-már ránk akar köszönni az edény széléről. Na ekkor beleborítjuk a pudingos kotyvaszt és elmebeteg tempóban keverjük. Amikor már rosszallóan püfög, félrehúzzuk. Miközben elpakolunk néha átkeverjük.
• Elkezdjük szitálva adagolni a habhoz a porcukrot. Nálam 3 evőkanál ment bele, plusz egy kiskanál ecet
• Közben ne felejtsd el a krémet keverni, de közben tedd be a hűtőbe!!
• Tányérba szedjük a krémet. Ráteszünk a habból.

+1: Ha anyósnak készült akkor itt bontasz fel egy üveg bort. Mire megérkezik a Sárkány, meg kell inni az üveget. Akkor jó lesz

Extra tipp: Krémben a só lehet fekete só. Ekkor óvatosabban bánjunk vele, de meglesz a rendes tojásos íz.

Az eper ízlésre készült: 4 eper annyi cukor és víz ami ellepi. Egy fél kk chili és ugyan ennyi sütőtök fűszer. Addig főzni, amíg az eper szétesik, és a trutyi már csak bugyog az alján. Szűrőn átpasszírozni,cukin a tálra dobni. Az eperhúst ami fent ragad a szűrőn később megenni.

Néha mentásan eszem (ekkor egy kis mentaszörp megy a krémbe is)
Vagy csokisan.
Néha karamelles, ekkor készül egy kemény karamell szirup, és maga az alap is karamelles

A csoportban páran említették azt, ami a tudatalattimban motoszkált egy ideje. Az aquafaba konzervnek a leve. Minden konzerv levét leöntjük, hiszen nem túl egészséges. Gondoljunk csak a sok adalékanyagra és tartósítószerre. Marad akkor az, hogy főzzük a csicseriborsót. Ez esetben figyelni kell, hogy a visszamaradt lé megfelelő állagú legyen, illetve, hogy kihűljön felhasználás előtt. Ráadásul ez állandó "felesleges" csicseriborsót generálna a konyhámba.

Elkezdtem kutakodni, és számba venni az összes olyan anyagot, ami jól jöhet és zselésít. Háromra szűkítettem első körben őket: Chia mag, útifűmaghéj és lenmag. Mindegyik külön-külön csodásan működik, ha a normál felhasználást nézzük. Mindegyiket hatszoros vízbe tettem fel főzni.

A chia mag elfőtte a levét, de nem ő lett belőle csoda, hiszen az ereje az éjszakai pihenésben rejlik. Kapott egy kis vizet maga alá és ment is pihenni. A lenti receptben - hogy ne vesszen kárba - a habhoz kevertem.

Az útifűmaghéj felhasználásához nagy reményeket tápláltam. Ahogy a vízbe került elkezdte szorgos munkáját, és még a víz fel sem forrt, ő már az egészet be is húzta. A végeredmény engem is meglepett! Cukrászdákban a gyümölcskosarak tetejének lekenésére használunk egy zselés anyagot, aminek a fő alapanyaga a zselatin. Ezt itthon agar-agarral próbáltam reprodukálni, de nem hozta a várt eredményt. De most az útifűmaghéj! Tökéletes lett! Kellemes csalódás, de hab nem lesz belőle.

Utolsónak, de nem utolsó sorban a lenmagra néztem. Megkeverve érdekesnek találtam, hogy a kanálról mintha nyálkásan lógna vissza. Kapott még esélyt és időt.  20 perc nagy lángon, majd még 15perc rotyogtatva.Ezek után beleöntöttem a szűrőbe. A lecsöpögött (az állagot tekintve inkább lemászott), betettem a hűtőbe 2 órára.
Az eredmény egy hihetetlenül nyúlós, nyálkás anyag lett, ami ugyan úgy mozgott az edényben mint a tojásfehérje. A színe barnás volt, ez nem tetszett. Semmi íze nem volt.

Egy adag bekerült a keverőtálba és elkezdtem a legnagyobb fokozaton verni. A massza pedig olyan szépen felmászott a habverők nyelére, mintha csak pókot látott volna. Kuka...

Következő adagot lassan kezdtem verni, és amint kifehéredett, nagy fokozatra kapcsoltam. Az eredmény hasonlóan zárult az elsőhöz. A habverők fején pörgött amit elkapott, de nem verte fel az egészet. Kuka....

Három a magyar igazság alapján egy újabb adag került bele. Lassú fokozaton. Közben elkezdtem a kamra szekrényt kipakolni és rendszerezni. Mire befejeztem - ez bő 30 perc - gondoltam ránézek a halott ügyemre. A tálban pedig egy gyönyörű, puha hab mosolygott rám. Aquafaba habjához képest sokkal könnyebb, puhább. Megvan a megoldás!
Kapott a tegnapi konjac liszt és burgonya keményítő keverékből, porcukorral kínáltam, és egy kevés citromlével itattam. Lassan keményebbé vált. A formáját csodásan tartotta.

Ilyen kényeztetés után pedig már csak a forró fürdő hiányzott. Egy lábosba feltettem vizet forrni, és amint gyöngyözni kezdett visszavettem közepes lángra. Kanalat merítettem a habomba és bemutattam a víznek, miközben a gyomrom 3 centisre zsugorodott.

A hab tökéletesen úszott a víz tetején. Sőt! Amíg az aquafaba habja lassan elterült a forró víz tetején (de egy vastagságot megtartott), addig a mai egyben maradt.
Az idő ugyan annyi volt. Összesen 40 mp. Tiszta tálcára került, és amíg az újabb és újabb kanál hab fürdött, addig az elsőt felvágtam. Belül egy puha, igazi habgaluska állag köszönt vissza neem, és ízre is kiváló volt.

Még egy plusz pont a lenmag zselének: amíg az aquafaba cukor nélkül összeesik idővel, addig ő tartja a formáját. Egészséges életmódba emiatt könnyebben beilleszthető.
Aggódásra ad azonban okot, hogy a lenmag nagy mennyiségben székrekedést okoz, így óvatosan az evéssel.

Következtetés

Ha nagyobb mennyiségben, felnőtt társaságnak lesz, akkor a lenmag zselét fogom használni. Ő lesz a nyerő madártejeknél is. Gyerekeknél, illetve poharas desszerteknél pedig egyelőre maradok az aquafaba habjánál.

Lenmagzselé

Hozzávalók

• 1 rész lenmag
• 6 rész víz

Elkészítés

• Feltesszük a lenmagot a vízzel és nagy lángon forraljuk, miközben néha megkeverjük. Amikor elkezdjük látni, hogy zselésedik a keverékünk mérsékeljük a lángot és a keveréket kétharmadára redukáljuk.
• Fogunk egy szűrőt és beleöntjük az egészet, miközben felfogjuk az elkészült zselét. Hűtőben tároljuk.

Gyümölcsös hab

Mivel volt egy adag felvert, natúr habom, gondoltam összeütök valami finomságot. Ehhez nincs recept, mindenki ízlésére szabhatja.

Nálam az alap, a megmaradt chia mag volt, illetve a felfogott lenmagból kevertem hozzá egy keveset. Az édesítésről két összenyomott banán gondoskodott. Került bele egy fél citrom leve és reszelt héja. Megtörtem egy fél marék epret és ribizlit. Hozzákevertem a habhoz, majd a habot a magos keverékhez.
A tetejére az előzőleg megmaradt fűszeres eper szósz került egy kevés karamellizált menta sziruppal és áfonyával.

Mivel ebben semmilyen cukor nincs (a habot nélküle vertem fel!), ezért úgy hiszem, hogy elég finom és egészséges reggeli lehetne. Egy fél adagot betettem a hűtőbe, kíváncsi vagyok estére tartja-e magát.

Három napja dolgozok az oldalon. Az oldalon és a konyhában egyszerre. Betegszabadságon vagyok most és az elkövetkezendő időben, így ez pont jól jött. Kell valami, ami lefoglal. Füzetben nem tudom vezetni a recepteket, ötleteket, mivel nagyon szétszórt vagyok. Ráadásul oda nem tehetem ki a videókat vagy a cikkeket amik tetszenek. Szóval marad az oldal. Első írásra a mai nap kábulatát okozó örömöt hozom, de hogy értsétek, kicsit visszább kell ugranunk a dolgokban.

Egy közvélemény kutatás alkalmával rá kellett jönnöm, hogy szinte minden lehet vegán. Alig akad egy-két olyan étel, ami lehetetlen. Nagyon hosszú ideig a habcsók volt. Sőt, talán ő az utolsó olyan étel, amit nem lehet vegánosítani. Hiszen a habcsók, az maga A tojásfehérje. Ami a vegánoknál nem túl barátságos.

Végül 2014-ben a francia Joël Roessel, aki jómagam is vegán rátalált a csodára. Nem tudni, hogy hogyan került először csicseriborsó konzerv leve - mert ez az aquafaba - a keverőtálba, de belekerült. Akkor pedig megtörtént a csoda. Ugyan is az egész egy habos, finom, könnyű dologgá vált, ami cseppet sem bab ízű. Goose Wohlt szoftverfejlesztő tökéletesítette a receptet. Mindegy is, elért kis hazánkba is. Macaron, habcsók, pavlova...nincs olyan étel, amibe tojásfehérje kell, és nem lehet elkészíteni.

Kivéve a madártejet.

Hiszen az aquafaba - a neve egyébként "víz a babokból"-t jelent - egy víz. Különböző anyagokkal, de víz. Logikus következtetés, ha egy felvert vizet forró vízbe teszel szétázik, és lesz egy nagy adag fehér placsni.
Sokáig kerültek fel  "nyers" habbal készült madártejek. Ez azt jelenti, hogy felveret az AF-t és úgy kell a tetejére kanalazni. Ez is isteni, de az ember 2-3 emberes evőkanál után nem tud többet enni.
Én pedig jó cukrászat iránt érdeklődően nem hagytam ennyiben. A madártej főtt habbal madártej, punktum.

Suliban megtanultuk, hogy folyadék a folyadékkal érintkezve elegyedni kezd. Szóval az biztos, hogy valami kötőanyagot, stabilizátort kell hozzáadni. Zselatint lendületből kizártam, hiszen az nem lenne vegán. Agar-agar elfogyott, guargumi-t ha nem muszáj nem használom. Útifűmaghéj látszódott volna benne, lenmag pedig nem fogta volna meg rendesen - vagyis így gondoltam (ezt talán egyszer teszteltem).

A raktár szekrényemet feltúrva a kezembe akadt az én drága párom karácsonyi ajándéka. Konjac liszt. Félreraktam, mert leírás alapján brutál (nem, nem annyira amennyire hiszed. Azt szorozd meg 50x. Talán annyira) módon zselésít, és köti meg az anyagot. Utána felkerült a szekrénybe és elfelejtődött. Most viszont! Folyadékot teszek a folyadékba, szóval brutál kötőanyag kell, rá esett a választásom.

A neten kutakodtam más kísérletező konyhatündéreknél, illetve a fő irányvonal a tojásferéje pótló porok voltak. Kísérletezésnél nagyon eltérő alapanyagok voltak feltüntetve, de a pótló poroknál egy összetevő állandó volt. Keményítő. Hol kukorica, hol búza, hol burgonya. Volt is bontva az utóbbi, így azt is használtam, illetve a cukrot is megemeltem kicsit.

 A végeredmény? Cseppet sem egészséges, de nagyon magyaros ízű habgaluska.

Szóval. A vegán konyha mindenhol utat tört. Semmit sem birtokoltok már, húsevők.

Ez a mostani recept. Talán módosulni fog, sőt. Ez biztos.

Hozzávalók

• 85ml aquafaba, vagyis csicseriborsó konzerv leöntött leve. Ez nagyjából egy konzerv fele
• 2/3 csésze porcukor (átszitálva!)
• 9 kávéskanál burgonya keményítő
• 3 kávéskanál kojac liszt
• pár csepp ecet és citromlé. Nálam olyan 5 csepp összesen
• 1/2 vanília bab

Elkészítés

• Aquafaba-t elkezdjük felverni habverővel. Érdemes tálas eszközt használni, mivel ez 15-20 percbe is kerülhet.
• Amint kifehéredik elkezdem hozzáadni a többi hozzávalót. Először az ecetet, majd egy evőkanál porcukor, egy evőkanál kojac - keményítő keverék. Végül a fél vanília bab kikapart magjai. Minden kanál hozzávalónál hagyjuk a gépet egy kicsit dolgozni, míg újra egynemű, fehér massza nem lesz az egész.
• A végén pont úgy fog kinézni, mint egy felvert habcsók massza.
• Közepes (fontos!) lángon elkezdjük melegíteni a vizet. Amint az alján megjelennek a buborékok, DE még nem forr az egész, elkezdhetjük belekanalazni a habunkat.
  Vigyázz! Ha vizes lesz a kanál, töröld meg mielőtt a habba teszed újra, különben összeesik!
• Összesen 40 másodpercet tölt a habgaluskánk a forró fürdőjében. 20mp után érdemes megfordítani, hogy mind a két oldala hőt kaphasson.
• Egy előre kikészített tálcára szedjük a lehető legkevesebb vízzel őket. Ne érjenek egymáshoz, mert akkor a kettőből egy lesz.
• Felhasználásig hűtőbe tesszük, de legalább 10 percet pihenjenek ott.

Napok óta kerülgetem az oldalt. Ideje lenne elkezdenem. Mi tart vissza? Üres. Az egész. Megnyitó előtt fel kellene tölteni...adatokkal? Cikkekkel? Ha igen, mennyi cikkel? Milyenekkel? Hol lehet kezdeni? Hol lehet kezdeni egy életstílus bemutatását? Lehet elkezdeni, vagy csak a közepébe vágni...?

Napok óta így rágódom. Kezdeni akarok. Kezdeni, és bemutatni az életem, a gondolataimat. Csomó cikkbe belekezdtem már, itt várnak. Még több van a körülöttem heverő füzetekbe felvésve vázlatosan. Mindegyikbe belekezdenék, mert fontos az "alapokhoz". Melyikkel kezdjem? Hol?

Végül döntöttem. Sehol. Kinyitok. Szóval, mától nyitva van, teljesen üresen. Már érzem, hogy az érzelmi blokk omlik rólam. Nincs kényszer, mikor mennyi tartalommal kezdjek. Kinyitok, és elkezdem  befejezni a tartalmakat. Valamikor majd adok fel hirdetést is. 

Mik is a terveim? Nem vagyok habzó szájú vegán, vagy térítő. Még csak vegánnak sem mondanám magam. Éppen csak "gyakorlom" január óta az életmódot. Itt magamnak - is - szedem össze az adatokat, videókat. Minden olyan dolgot ami sokkol, inspirál, jelző fény a sötét úton, hogy ne térjek le. :)

Egy hely, ahová szívesen tértem volna 11 évvel ezelőtt, amikor vegetáriánussá váltam. Akkor nem volt ilyen. Most vegánná válásom során létrehozom.

Lesznek sokkoló részek. Véres, tragikus. A szomorú, hogy ez csak a valóság. A brutális valóság. Én csak tenni kívánok ez ellen. Kilépni a körforgásból...vagy éppen most lépek vissza...?